Fáy András Görögkatolikus Technikum és Szakgimnázium
Miskolc
Isten hozott, kedves Vendég!
Hírek
Iskolánk
Képtár
KRÉTA Napló
Fáy-felhő
Webmail
A weboldal sütiket használ némely beállítás kezeléséhez. Az oldal böngészésének folytatásával ezt elfogadja.
OK
Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
Maradjon bejelentkezve
Belépés
Kötelező Dokumentumok
Információk
Dokumentumok
DÖK
Közérdekű információk
Könyvtár
Menza/Konyha
Pályázatok
Oktatás
Képzési szerkezet
ECDL
Diákigazolványok
Felvételizőknek
Archívum
Képgaléria
Tanulmányi eredmények
Sport sikerek
Archív hírek
Segíthetünk?
Egészségügy
Lélek és tudat
Ifjúságvédelem
Eseménynaptár

Iskolánk


Bemutatkozás

Iskolánk görögkatolikus közgazdasági szakközépiskola


Középiskola, ahol a 14-20 éves korosztályt oktatjuk-neveljük. A diákok életének egy nagyon jelentős időszakában igyekszünk mellettük állni, hogy példát mutatva, tudásunk legjava szerint tudjunk nekik adni szakmai és erkölcsi téren. Vannak nyelvi előkészítő képzéseink, két tanítási nyelvű osztályaink, s jövőre sporttagozatú osztályt is indítunk. Közgazdasági-ügyviteli szakirányban oktatunk. Az érettségire való fölkészítés mellett a szakma megismertetése, megszerettetése is fontos feladatunk - elméleti és gyakorlati tárgyakkal, s felsőfokú képzésekkel. A 11-12. évfolyamon közgazdasági és ügyviteli képzésben tanulnak diákjaink. Érettségi után lehetőség nyílik felsőfokú szakképzéseket szerezni pénzügyi és banki szakügyintéző, üzleti szakmenedzser; vállalkozási ügyintéző, irodai és jogi asszisztens, szakon. Jövőre fitness-wellness asszisztens és sportkommunikátor szakot is indítunk. Görögkatolikus iskola vagyunk, ahol a diákok és nevelők nem csupán a tudományban, hanem a lelkiségben, lelkületben is gazdagodhatnak. Minden olyan fiatalt szívesen fogadunk, akik - vallási hovatartozásuktól függetlenül - nyitott szívvel és befogadó lelkülettel akarnak növendékeink lenni. Múlt, jelen, helyzetelemzés, arculat Az 1917. évben indult meg Miskolcon a felsőkereskedelmi leányiskolai képzés. Azóta töretlen fejlődés tapasztalható az iskolánkban folyó képzés színvonalát és a tőlünk elköszönt növendékeink életútját tekintetve. Több átszervezés után 1960-ban intézményünk a Közgazdasági Szakközépiskola nevet kapta. Bár iskolánk 1980 januárjától új helyen áll, a törekvés a régi: jól felkészített, gondolkodó, művelt, szakmailag biztos tudású fiatalokat nevelni az országnak és szűkebb pátriáinknak: a megyének és a városnak. 1981-ben a tantestület, a diákok véleménye alapján intézményünket Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolának nevezték el. A régi és a mai tantestület célja mindig találkozott a szülőkével is. Ugyanazt akarjuk megvalósítani: felelősséget vállaló, egészséges, boldog, munkáját értő és szerető felnőtteket nevelni. Tantestületünk ars poeticája névadónk, FÁY ANDRÁS szavaival fogalmazható meg leginkább: "Használni! - vala éltem minden törekvése, jelszava." Miskolc város képviselőtestülete 2011. május 12-én tartott ülésén úgy döntött, hogy az iskola fenntartói feladatait szeptember elsejétől átadja a Görögkatolikus Egyháznak, a Miskolci Apostoli Exarchátusnak. A diákoknak a jövőben is széles közismereti alapú közgazdászképzést és sokszínű szakmai képzést nyújtunk. Városunkban és környékén sokan gyakorolják a görögkatolikus vallást. Miskolc újra görögkatolikus püspöki székhely 2011. május 21-től. Az egyházi szakközépiskola alapítása történelmi sikernek nevezhető. Intézményünk nevelői tanítványainknak adják át azokat a hagyományokat és értékeket, amelyeket elődeink képviseltek a múltban. Ezeket az értékeket azzal bővítjük, hogy a keresztényi és nemzeti nevelési elveket követjük iskolánkban. Iskolánk arculata Iskolánk legfontosabb jellemvonása az innovatív magatartás mind a múltban, mind a jelenben. A tantestület fő törekvése, hogy mindig korszerű tudásanyagot adjon a növendékeinek. A 2001/2002. tanévben megindult iskolánkban a magyar-angol és magyar-francia két tanítási nyelvű képzés, a 2004/2005-ös tanévben pedig megindult a nyelvi előkészítő osztály angol és német nyelven. Mit vállal fel az iskola a jövőben? A következőket:

  • a keresztényi és a nemzeti nevelési elveket alkalmazza, a diákokat a keresztény erkölcsi normák megtartására neveli,
  • felkészít a kétszintű érettségi vizsgákra,
  • a két tanítási nyelvű osztályban és a nyelvi előkészítő osztályokban eredményes érettségire és nyelvvizsgára készít fel,
  • az idegen nyelvek tanulására motiválja a tanulókat,
  • ECDL vizsgákra ösztönöz,
  • OKJ vizsgák letételére is képessé teszi azokat, akik ezt választják,
  • akkreditált, iskolarendszerű felsőfokú szakképzést folytatunk a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karával és az Állam- és Jogtudományi Karral együttműködve,
  • felsőoktatási intézményekben való továbbtanulásra alkalmassá tesszük az arra érdemes és képes növendékeinket,
  • a felnőtt tagozaton is a pályakezdők, munkanélküliek szakképesítését, a szakmával rendelkező munkanélküliek átképzését, a foglalkoztatottak számára munkájukat segítő szakképzést, átképzést,
  • nevelési céljainkhoz, vállalt feladatainkhoz nagyon jól illeszkedik a két tanítási nyelvű képzés koncepciója: a határok nélküli Európai Uniónak s benne Magyarországnak nagy szüksége van a szakmájukat két vagy több nyelven művelni tudó, kreatív értelmiségi rétegre.
Az iskola célrendszere Az 1917-es iskolaalapítási képviselői döntés tartalmazza a célt: "... országszerte ismert kereskedőváros vagyunk, jelentős vidéki gócpont. Kedvező földrajzi fekvésünk, szertefutó vasúti hálózatunk... az élénk kereskedő szellem adják ennek okát és magyarázatát. Megvan a lüktető gazdasági élet, megvan az erőteljes társadalmi élet - az a kettős gyökér, amelyből az új idők műveltsége: a kereskedelmi szakműveltség felvirágozhat." A közgazdasági szakképzés a felsőkereskedelmi képzésből nőtt ki, a szűkebb, a kereskedelmi területnél a teljesebbet, az egész gazdaságot ismerteti meg a képzésben résztvevőkkel. Az új évezred erősödő kihívásai motiválják az idegen nyelvek elsajátíttatását, a két tanítási nyelvű képzés és a nyelvi előkészítő fontosságának, az informatikai kultúra és az egész életen át tanulás készségének kialakítását, hangsúlyozását. Helyzetelemzés Iskolánk tanulóifjúságának összetétele rendkívül differenciált. Ez részben a beiskolázási terület nagyságából, az ott élő népesség nagy számából, részben pedig a családok közötti nagy vagyoni különbségekből adódik. Tanulóink között vannak sikeres vállalkozók gyermekei ugyanúgy, mint tartósan munkanélküli, szociális támogatásból élő emberek gyermekei. A szülők iskolázottságát tekintve is nagy különbségek tapasztalhatók: a szülők egy részének nincs tudatos nevelési koncepciója. Más szülők előtt - neveltetésük és/vagy iskolázottságuk, avagy előnyöket biztosító kapcsolatrendszerük révén - példaképek állnak. Nem csekély a csonka családból származók, a veszélyeztetettek száma sem. Mindezen különbségek jól érzékelhetők a tanulók viselkedésében, teljesítményében, munkamoráljában. Tanulóink tanulmányi teljesítménye általában jó, de belső világuk, lelki életük mélysége és finomsága nagyon különböző. Többüket az eredmény centrikusság, túlzott önbizalom vagy éppen az önbizalom hiánya jellemzi. Vannak, akik még évek múlva is csak keresik, és nem találják helyüket a legkisebb iskolai közösségben: az osztályban vagy a csoportban sem. Kicsi a konfliktustűrő képességük. Mára már az iskolában nincs mindig a tanárnak pozíciójából fakadó tekintélye. Azt már csak nagy tanárszemélyiségek tudják megszerezni, akiknek lényét a biztos és nagy tudás, emberség és határtalan szeretet jellemzi. Iskolánk tantestületének zömét ilyen tanárok alkotják. Az ECDL vizsgaközpont mellett iskolánk EBC*L vizsgaközpont is lett. A gazdasági tárgyakból való vizsgáztatás nemzetközi oklevél megszerzésére készít fel. Ilyen továbbképzésen, felkészítésen két kollégák vett részt. Bekapcsolódtunk a JAM programba, azóta is zajlanak a projektmódszert népszerűsítő foglalkozások. 2007-ben alakult újjá, kapott új nevet és tartalmat a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola Értéket Teremtünk! Alapítványa. A szakképzés megújítására készült HEFOP pályázaton a szakmát tanító tanárok szinte az egész országot bejárták a többnapos továbbképzések kapcsán. Ekkor került be az oktatásba a modulrendszer, kompetencia-alapú oktatás, új központi programok és szakmai vizsgakövetelmények fogalma. 2008-tól kért fel bennünket a PM a bázisiskolai feladatokra, mely azt jelenti, hogy megszervezzük az őszi pótvizsgákat, helyet adunk a tanári továbbképzéseknek. Eddig kétszer tartottunk régiós továbbképzést, illetve a LIBRA 3S komplex ügyviteli rendszer bemutatására is szerveztünk régiós továbbképzést. A tanári és a szaktanácsadói hálózat is pozitívan nyilatkozott a helyszínről, a tanári részvételről, érdeklődésről. 2008-tól iskolánkban létezik közgazdasági, ügyviteli szakmacsoport. Több tanítványunk örömmel tanulja az új tárgyakat: szövegfeldolgozást, informatikai alkalmazásokat, szakmai idegen nyelveket. Lehetőség lesz ezek után érettségizni ügyviteli ismertekből is. Köszönet azoknak a kollégáknak, akik vállalták ezeknek a számunkra új tárgyaknak a tanítását. 2007-től komoly marketing tevékenységet folytatunk iskolánk megismertetése, népszerűsítése érdekében. Különösen fontos a nyolcadikosok tájékoztatása, beiskolázása, ugyanilyen hangsúlyos az ötödéves képzések indítása. A nyílt napok, gazdag szóróanyagok, pályaválasztási kiállítások, tanirodai kiállítások mind ezt népszerűsítették. Mindkét évben sikeres volt a nyolcadikosok felvétele. Testvériskolai kapcsolatot építettünk ki egy felvidéki középiskolával, Rimaszombaton. A tárgyi feltételekről: Az elmúlt időszakban 2 nagyobb és 2 kisebb csoportszobával bővültünk. Mindenkinek megtaláltuk a helyét a főépületben. A csoportszobák szépek, korszerűek, jobban kellene a tanulóknak a berendezésükre vigyázni. Az ügyes gazdálkodás eredményeképpen sikerült a szakképzési hozzájárulásokból iskolánk eszközállományát bővíteni. Újabb számítógépek kerültek az aulába, a tanári elé, kicseréltük a 4. számítógépteremben a monitorokat, terminálos rendszerre váltottunk át. Megújult a titkárság arculata, az igazgatói szoba megszépült, kibővült a tanári előtti tér, több helyiséget is kifestettünk. Az aulában 2 kiállító vitrint hoztunk létre: az egyiket névadónk emlékének szenteljük, a másik a sporteredményeket hirdeti. 2009 őszétől az órarendet és a tantárgyfelosztást digitalizálva készítjük. Előttünk áll az elektronikus napló bevezetése. A Szentírás-olvasásra, elmélkedésre és az imádságra megfelelő helyiségre van szükségünk. A földszinten kialakítottunk egy félosztálynyi csoportot befogadó kápolnát. Az iskola oktatási céljai Oktatási célrendszerünket abból kiindulva fogalmaztuk meg, hogy iskolánk természetesen felvállalja az Oktatási törvényben megfogalmazott "hármas követelményt". Eddig is az jellemezte oktatómunkánkat, hogy megfeleljünk az adott korok kihívásainak és tanítványainkat felvértezzük a legkorszerűbb ismeretekkel - akkor ők is megfelelnek a kihívásoknak. A NAT illetve a helyi tantervek alapján készítjük fel diákjainkat a különböző érettségi és OKJ-és vizsgákra. A Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola oktatási céljai tehát a legkorszerűbb ismeretek nyújtása mellett:
  • széles alapozású közgazdasági képzés, amely a 9. és10. évfolyamon erős közismereti oktatással párosul;
  • a magyar nyelv ápolása, a nemzeti tudat megerősítése, a lokálpatriotizmus hangsúlyozása;
  • az élő idegen nyelvek magas színvonalú elsajátításának biztosítása alapvető célja a két tanítási nyelvű és a nyelvi előkészítő képzésnek. A tanulókat a természetes nyelvtudás, alkotó nyelvhasználat szintjére kell eljuttatni. Többnyelvű, többkultúrájú európai értelmiségi életmódra felkészíteni, magas szintű szaknyelvi tudáshoz eljuttatni. A két tanítási nyelvű képzés is ezt szolgálja;
  • a számítógépes ismeretek elmélyítése;
  • a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása;
  • olyan műveltségi területek megjelenítése oktatómunkánkban, amelyek megkönnyítik tanítványaink életkezdési lehetőségeit;
  • úgynevezett piacképes ismeretek nyújtása, amellyel tanulóinkat "versenyképessé" tehetjük a piacgazdaság egyre nehezedő körülményei között;
  • korszerű ismeretek nyújtása, amelyek az újdonságok mellett megtartják a klasszikus műveltséganyagot;
  • az arra nyitottaknak művészeti ismereteik további gyarapítását, ilyen irányú tehetségük kibontakoztatását biztosítani;
  • a felismert tehetségek gondozása a tantárgyak egész skálája tekintetében, felkészítés a különféle megmérettetésekre az anyanyelvi versenyektől kezdve egészen az országos szakmai és általános műveltségi versenyekig;
  • nemcsak a tehetséges tanulókra kell figyelnünk, hanem a valamilyen hátrányban szenvedőkre, a valamiért leszakadókra is. Az ő számukra is elérhetővé kell tenni
    • a középszintű érettségi vizsgát;
    • az emelt szintű érettségi vizsgát;
    • a két tanítási nyelvű érettségi vizsgát;
    • hogy a diákok legalább egyszer kijussanak célnyelvi területre, módjuk nyíljon cserekapcsolatokra, ösztöndíjak megpályázására;
    • az OKJ képesítő vizsgát.

Fenntartónk

A Miskolci Egyházmegye története

1. A Miskolci Apostoli Exarchátus

1.1. A Kormányzóság létrejötte

Trianon és hatása – ideiglenes állapot rendezése, csehszlovák hozzáállás

Az első világháborút lezáró békeszerződések átrajzolták Kelet-Közép-Európa térképét. Mivel az új államhatárok kijelölésekor a döntéshozók egyházkormányzati szempontokat nem vettek figyelembe, azok számos esetben egyházközségeket szakítottak el a püspöki székhelyeiktől. Az ennek következtében előállt problémákat az Apostoli Szentszék ideiglenes egyházkormányzati egységek felállításával igyekezett orvosolni.

Az Apostoli Szentszéket a Miskolci Apostoli Kormányzóság (Adminisztratúra, Exarchátus) felállításakor is az a szempont vezérelte, hogy a püspöki székhelyeiktől elszakított egyházközségek kormányzata biztosítva legyen, ugyanakkor – tekintettel az ingatag politikai helyzetre – ne szülessen végleges döntés az érintett egyházmegyék esetleges feldarabolását illetően.

A trianoni Magyarországon húsz eperjesi, illetve egy munkácsi egyházmegyés görögkatolikus egyházközség maradt, melyek sorsáról 1924 nyarán az Apostoli Szentszék a fent említett szempont mellett az érintett püspökök személyét is figyelembe véve döntött.

Az erősen katolikusellenes csehszlovák kormány nem csak a „magyar világban” kinevezett (latin és görög szertartású) püspökök eltávolítására, hanem a skizmatikus (szakadár, a Rómával egységben nem lévő keresztényeket hívták így régen) mozgalom támogatásával a gö­rög­ka­to­li­kus egyház meggyengítésére is törekedett. Novák István eperjesi püspök még az új államhatárok kijelölése előtt elhagyta püspöki székhelyét és egyházmegyéjét helynöke kormányzatára bízta. A pápa 1920-ban felmentette a Budapesten letelepedett püspököt, aki – az Apostoli Szentszék felajánlott segítségét visszautasítva – fiatal kora ellenére a visszavonulás mellett döntött. Ezzel szemben Papp Antal munkácsi püspök Ungváron maradt. Személyét (legtöbb püspöktársához hasonlóan) a csehszlovák kormány politikai okokból nem fogadta el, ami kormányzati és lelkipásztori tevékenységének eredményességét kockáztatta. Ezen túlmenően az Apostoli Szentszéket a skizmatikus mozgalom sikerei is aggasztották. A Szentszék úgy ítélte meg, hogy Papp Antal püspök, aki 1924 elején lezajlott római látogatása során személyesen is beszámolt egyházmegyéje állapotáról, már nem tud úrrá lenni a kialakult helyzeten.

 

Marmaggi nuncius – Prága

1923-ban Csehszlovákia és az Apostoli Szentszék diplomáciai kapcsolatokat létesített, melynek eredményeként Prágában pápai követ kezdte meg tevékenységét. Ezért XI. Piusz pápa a Munkácsi Egyházmegyét és annak főpásztorát érintő rendelkezését Francesco Marmaggi prágai nuncius hozta az érintettek tudomására.

Az Államtitkárság utasítására Marmaggi nuncius 1924. június 4-én adta ki azt a dekrétumot, melyben XI. Piusz pápa Papp Antalt küzikei címzetes érsekké nevezi ki, s a Magyarországon maradt eperjesi és munkácsi egyházmegyés parókiák számára Apostoli Ad­mi­niszt­ra­tú­rát létesít. Az új Adminisztrátúra élére 1924. július 1-jei hatállyal kormányzóként az újonnan kinevezett címzetes érseket állítja, illetve ugyanezen hatállyal a munkácsi püspökséget megüresedettnek nyilvánítja.

 

Magyar álláspontok – budapesti kormány és az egyházközségek álláspontjai

A dekrétum budapesti kormánykörökben döbbenetet váltott ki, mivel annak magyarországi parókiákat érintő intézkedéseit – a korábbi gyakorlattól eltérően – a magyar kormány megkérdezése nélkül hozták meg. Budapest értékelése szerint, amit a sajtó bőséges terjedelemben ismertetett, a Szentszék ezzel a lépéssel a Magyarországgal szemben ellenséges Csehszlovákia pártjára állt. A magyar hatóságok azzal próbálták meg a dekrétum végrehajtását akadályozni, hogy Papp Antal érseknek többszöri kérésére sem adtak útlevelet, s politikai megfontolásból arra bátorították, hogy várja meg, míg a csehszlovák hatóságok kitoloncolják.

Az Apostoli Adminisztratúra felállítása az érintett parókiák papságát is meglepte, mivel azok Mocsár Endre homrogdi esperes-parókus vezetésével a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez való csatlakozást, vagy annak kebelében külhelynökség létrehozását támogatták. Ezt a törekvést a húsz eperjesi parókiát általános helynökként kormányzó Vaskovics Antal múcsonyi parókus is magáévá tette. Ezzel szemben az Eperjesi Egyházmegye korábbi főtanfelügyelője, a Magyarországra áttelepült Szémán István (1934-től Szántay-Szémán) a Csernoch János hercegprímáshoz benyújtott emlékiratában a különállás mellett érvelt, mely a kialakult állapot ideiglenes jellegének megőrzését – összhangban a Szentszék álláspontjával – jobban szolgálta.

A létrehozott Apostoli Kormányzóság megszervezése mindaddig késedelmet szenvedett, amíg a kinevezett kormányzó személye körül kialakult helyzet meg nem oldódott. A beutazási engedély kiadásával a magyar kormány nem kívánta elismerni a Szentszék és a csehszlovák állam eljárását, és minden szempontból a kiutasítás megvárását tartotta célszerűnek. Ezzel ugyanis a világ közvéleménye felé is bizonyíthatta Csehszlovákia elnyomó politikáját, illetve a főpásztorról való gondoskodás terhét nemzetközi fórumokon a kiutasítóra háríthatta. Mindeközben Papp Antal érsek Ungvárott utódja, Gebé Péter vendégszeretetét élvezve tisztában volt azzal, hogy a helyzet visszafordíthatatlan, és a magyar kormány ellenkezése ellenére hamarosan el kell hagynia Csehszlovákia területét. Ugyanakkor tudta azt is, hogy nem hagyhatja figyelmen kívül a magyar kormány politikai érdekeit, hiszen magyarországi működése, illetve az Apostoli Kormányzóság elismerése a magyar államtól függött.

 

1.2. Papp Antal érsek Magyarországon – Miskolc helyzete

Az érsek 1925. szeptember elsején tíznapos ultimátumot kapott a csehszlovák hatóságoktól az ország elhagyására. A magyar kormány a budapesti nunciuson keresztül – a hivatalos diplomáciai csatornák mellőzésével – azt üzente neki, hogy kiutasításakor a magyar határrendészeti szervek hivatalos tiltakozást fognak benyújtani, de az országba való belépését nem akadályozzák meg. Ilyen előzmények után került sor 1925. szeptember 11-én, jelentős rendőri erők felsorakoztatása és nagy sajtónyilvánosság mellett, Papp Antal érsek kiutasítására és áttoloncolására.

Az érsek először Budapestre ment, majd Miskolcra költözött és 1925. október 27-én átvette a Kormányzóság irányítását. Létrehozta a káptalant helyettesítő konzultori testületet, melynek tagjai Szémán István általános helynök, Vaskovics Antal múcsonyi parókus, Zapotoczky Igor Konstantin abaújszántói parókus és Kovaliczky Elek felsővadászi parókus lettek. A magyar kormány – némi habozás után – hozzájárult ahhoz, hogy a tapolcai apátság javadalmát, melyet munkácsi püspökként személyhez kötött javadalomként élvezett, megtarthassa.

Az Apostoli Kormányzóság megszervezése során az első megoldandó kérdés a székhely kiválasztása volt. Miskolc városa ugyan minden szempontból megfelelőnek bizonyult, de a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozott. Ezért a konzultori testület 1925. november 9-én Papp Antal érsek támogatásával levélben kérte a Szentszéktől a miskolci parókia átsorolását az Apostoli Kormányzóságba és a Búza téri templom székesegyházi rangra emelését. Az a szempont, mely az Apostoli Kormányzóság létrejöttéhez vezetett, ebben az esetben az új egyházkormányzati egység fejlődésének gátjává lett. A Szentszék ugyanis azzal utasította el a konzultorok kérését, hogy az Apostoli Kormányzóság ideiglenes jellege nem indokolja területének bővítését. A Szentszék Papp Antal kormányzó későbbi (1929 és 1938) próbálkozásai során is ragaszkodott ehhez az állásponthoz. A történelmi események az Apostoli Szentszéket igazolták.

 

1.3. Területi változások

A Kormányzóság parókiáinak száma nem csak a természetes fejlődés eredményeként nőtt (1945-ig öt új parókia létesült), hanem az államhatárok módosításának következtében is. Az első bécsi döntést követően (1938) a Magyarországhoz visszatért területeken az Eperjesi Egyházmegye kassai esperesi kerületének hat parókiája, majd pedig Kárpátalja visszafoglalása után (1939) újabb öt parókia került a Kormányzósághoz. Ezzel egyidejűleg az eredetileg munkácsi egyházmegyés Rudabányácska és Beregdaróc (a Kormányzóság megalapításakor még leányegyház) visszatértek anyaegyházmegyéikhez. Papp Antal érsek már nem érte meg (1945. december 24-én halt meg), hogy a II. világháború utáni határrendezések eredményeként ezek a parókiák visszatértek az Eperjesi Egyházmegyéhez, illetve az ismét Magyarországon maradt Rudabányácska és Beregdaróc immár a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez nyert besorolást.

 

1.4. Apostoli kormányzók Papp Antal érsek úr után

Ez utóbbi döntés, illetve az, hogy Papp Antal érsek halála után XII. Piusz pápa 1946. október 14-én (a köztes időszakban Szántay-Szémán István konzultori helynökként vezette az Adminisztratúrát) Dudás Miklós hajdúdorogi püspököt nevezte ki apostoli kormányzónak, arra utalnak, hogy a Szentszék az ideiglenes állapotok megszűnésével számolt. A végleges rendezést azonban a magyarországi belpolitikai események – a kommunista hatalomátvétel és az egyházak ellen indított frontális támadás – megakadályozták, s a Miskolci Apostoli Kormányzóság megőrizte önállóságát. Dudás Miklós kormányzói kinevezésétől kezdve a hajdúdorogi püspökök vezették kormányzóként az Exarchátust: Timkó Imre püspök 1975 és 1988 között (Dudás Miklós püspök 1972-ben bekövetkezett halála után már kormányzó helynökké választották), Keresztes Szilárd püspök 1988 és 2008 között (1975 és 1988 között az Exarchátus általános helynöke volt), illetve Kocsis Fülöp püspök 2008 és 2011 között. Miközben a hajdúdorogi püspök joghatóságát az Apostoli Szentszék az egész országra kiterjesztette (1968-ban ideiglenesen, 1980-ban pedig véglegesen), a Miskolci Apostoli Exarchátus önállóságát fenntartotta.

Orosz Atanáz 2011. március 5-i püspök exarchává való kinevezése, illetve az Apostoli Exarchátus területének megnagyobbítása huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia átcsatolásával mérföldkő az önálló egyházmegyévé válás felé vezető úton.

 

2. Közös múltunkból táplálkozó jelenünk

2.1. Egy kis történelem

1924-ben – többnyire – az Eperjesi Egyházmegye trianoni határon belül maradt egyházközségeiből alakult meg a Miskolci Exarchátus. Máig egyetlen görögkatolikus érsekünk, Papp Antal érsek atya megszervezte az Exarchátus életét: parókiák, esperesi kerületek, konzultori testület, egyházkormányzati szervek, nyugdíjalap stb. Papjai számára összefoglalta a legfontosabb lelkipásztori és adminisztrációs tennivalókat. Az Exarchátus szoros kapcsolatban állt az Eperjesi Egyházmegyével: pl. közös szertartási utasítások, új ünnepek. Ez a kapcsolat megmaradt a II. világháború után is: a betiltott görögkatolikus egyházközségek támogatása, majd az 1968. utáni újraindulás segítése (pl. templomi, szertartási könyvekkel…).

1946-tól a hajdúdorogi püspökök töltötték be a miskolci apostoli kormányzói tisztet (Dudás Miklós: 1946-1972. Timkó Imre: 1972-1988. Keresztes Szilárd: 1988-2008. Kocsis Fülöp: 2008-2011.). Innentől a Hajdúdorogi Egyházmegyével lett nagyon szoros a kapcsolat: közös naptár és szertartási utasítások, papok keveredése és közössége a két egyházkormányzati egységben, közös szerep a Magyar Katolikus Egyházon belül…

Az elmúlt 40-60 évben Miskolci Exarchátus területéről a hívek nagyobbik része – a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez tartozó Miskolcra és szomszéd településeire, illetve a megye és az ország nagyobb ipari központjaiba – elköltözött. Ezek a hívek azonban vitték magukkal hitüket és az egyházhoz ragaszkodásukat. Máig is meg tudjuk mondani, hogy melyik Miskolc melletti egyházközség melyik exarchátusi parókiák híveiből alakult.

A Hegyközben és a Bodrogközben is átélhettük a fájó „népvándorlást”. Átalakult vidékünk lakossága, minthogy átalakult életvitele is.

A Búza téri templom szinte egész Borsod-Abaúj-Zemplén megye görög­ka­to­li­ku­sa­inak központi temploma volt. A bevásárolni, ügyet intézni vagy a piacra érkezők rendszeresen be-betértek ide. Az elnyomatás idején, akiknek otthon veszélyes (vagy tiltott dolog) volt templomba járni, azok idejártak Szent Liturgiákra. A karácsonyi és a húsvéti szentgyónásukat sokan itt végezték. S mennyien lehetnek, akiknek élő felkiáltójel és a Mennyország felé mutató jel volt a megyeszékhely legforgalmasabb pontján álló templom!

 

2.2. A teljesség felé

A Miskolc környéki településeken megerősödtek a görögkatolikus hívek közösségei. Több szervezőlelkészség és új egyházközségek alakultak. Új templomaink vannak. Ezek az örömteli események visszahatottak az otthonmaradt hívekre is. Az Exarchátus városaiban is hasonló irányban fejlődött az élet: pl. Ózd, Edelény, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szendrő.

Kocsis Fülöp püspök atya kormányzói tevékenysége idején már az egész megye gö­rög­ka­tolikusai meg lettek szólítva a miskolci szerveződésű programokban. Az Exarchátus és az Egyházmegye közötti határ kezdett szinte csak jelképessé válni. Az Exarchátusnak – a szigorúan vett területén kívül – Miskolcon lett óvodája, iskolája, egyetemi lelkészsége, irodája… Közösen ünnepeltünk Sajópálfalán, hittanosainknak közös rendezvényeket szerveztünk, az exarchátusi pócsi zarándoklatok is „borsodivá” váltak. A templom gyűjtések egy része is már közös célt szolgált.

 

2.3. 2011 tavaszától

Szentatyánk döntésével Orosz Atanáz püspök atya vezetésével életképes egyházkormányzati egység jött létre. Ami a civil életben is együtt van, az egyházi életünkben is hasonlóképpen történjék. A megye központjában kell intézni néhány hivatalos dolgunkat, és most már itt van a székesegyházunk is!

Vannak szegényebb vidékeink, ahol kevesebben és szegényesebben élnek híveink. Vannak nagyobb, életképesebb közösségeink. Vannak, ahol szétszórva élnek híveink, több tíz kilométerre egymástól, s templomuktól. Mind a három fajta területen van tennivalónk: szolgálni embertársainkat, Krisztus reményt adó üzenetét hirdetni, nevelni és vezetni a krisztusi úton.

Oktatási-nevelési intézményeinkben felvállaltuk – a fenntartás mellett – a más vallású, és a Krisztus még nem ismerő gyermekekkel, fiatalokkal és családjaikkal való törődést.

Együtt szólítjuk meg híveinket – hittanosainkat éppúgy, mint a felnőtteket – közös programjainkra: családi találkozók, hittanos versenyek és hálaadások, zarándoklatok, lelki programok…

 

3. A Magyarországi Sajátjogú Metropólia és a
Miskolci Egyházmegye létrejötte

3.1. 2015. március 19. és október 31.

Őszentsége Ferenc pápa hazai görögkatolikusságunknak 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat – három egyházkormányzati egységgel.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye főpásztorává Excellenciás és Főtisztelendő Kocsis Fülöp metropolitát nevezte ki.

A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye első megyéspüspöke Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz püspök lett.

A Hajdúdorogi Egyházmegyéből leválasztotta a Nyíregyházi Egyházmegyét, melynek (adminisztrátorává) kormányzójává (sede vacante) Excellenciás és Főtisztelendő Dr. Orosz Atanáz püspököt nevezte ki. 2015. október 31-én a Nyíregyházi Egyházmegye apostoli kormányzójává Főtisztelendő P. Szocska A. Ábel OSBM szerzetest nevezte ki, a hierarchák tanácsának tagjaként.

A Miskolci és a Nyíregyházi Egyházmegyét egyúttal a Hajdúdorogi Metropolitai szék szuffragáneusává (alárendeltjévé) tette.

 

3.2. Keleti egyházak szerveződései

A Katolikus Egyházon belül a római szertartás mellett 24 keleti katolikus egyház él. A Keleti Katolikus Egyházakat öt nagy rítus (tradíció) szerint oszthatjuk föl: alexandriai, antiochiai, bizánci, káld és örmény.

Mind az öt nagy tradíció továbboszlik „sajátjogú” egyházakra, melyek Pátriárkai Egyházak vagy Nagyérseki Egyházak, Metropolitai (Érseki) Egyházak, és egyéb kisebb egyházak.

A keleti rítusok 24 egyháza közül 15-nek van meg a teljes szervezettsége:
– patriarkátusok (káldIrak, USA, koptEgyiptom, maronitaLibanon, Szíria, Amerika, Ausztrália, melkitaSzíria, Libanon, Izrael, Brazília, örmény Szíria, Libanon, Európa, Irán, Európa,
szír
Libanon, Irak, Szíria, USA),
– nagy érsekségek (román, szír-malabárIndia, szír-malankárIndia, ukrán),
– metropolitai egyházak (érsekségek): eritreai, etióp, magyar, ruszin, szlovák.

Ezek közé az önálló (sajátjogú) egyházak közé emelt föl bennünket Szentatyánk, 2015. március 19-én.

 

4. A Miskolci Egyházmegye
60 parókiája és 2 szervezőlelkészsége

 

Borsodi Főesperesség

Borsodi Esperesi Kerület (11): Abod, Edelény, Irota, Kazincbarcika, Múcsony, Ózd, Rakaca, Rakacaszend, Sajószentpéter, Szuhakálló és Viszló.

Csereháti Esperesi Kerület (12): Baktakék, Csobád, Encs, Felsővadász, Gadna, Garadna, Homrogd, Kány, Mogyoróska, Pere, Selyeb és Szikszó.

Zempléni Főesperesség

Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület (11): Abaújszántó, Baskó, Bekecs, Bodrogkeresztúr, Bodrogolaszi, Boldogkőváralja, Komlóska, Mezőzombor, Szerencs, Tokaj és Tolcsva.

Miskolci Esperesi Kerület (5): Miskolc–Avas, Miskolc(–Belváros), Miskolc–Diósgyőr, Miskolc–Görömböly, Miskolc–Szirma.

Sajópálfalai Esperesi Kerület (9+2): Arnót, Berzék, Eger, Emőd, Felsőzsolca, Hejőkeresztúr, Sajópálfala, Sajópetri, Sajóvámos, Szirmabesenyő és Tiszaújváros.

Sátoraljaújhelyi Esperesi Kerület (12): Alsóregmec, Dámóc, Filkeháza, Kenézlő, Mikóháza, Pácin, Rudabányácska, Sárospatak, Sárospatak–Végardó, Sátoraljaújhely, Vajdácska és Zemplénagárd.

 

5. A Miskolci Egyházmegye
köznevelési intézményei

Óvodák :

Angyalkert Görögkatolikus Óvoda – Kazincbarcika

Örömhírvétel Görögkatolikus Óvoda – Sárospatak

Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda,  és Bölcsőde – Miskolc
Tagintézményei:
Belvárosi Óvoda
Felsőzsolcai Óvoda és Bölcsőde
Kórházi Óvoda és Bölcsőde

Óvodák és általános iskolák együtt:

Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda – Homrogd
Tagintézményei:
Homrogdi Tagóvoda
Szent Gergely Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda – Selyeb

Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola – Edelény
Tagintézményei:
Rakacaszendi Tagintézmény – Rakacaszend
Oltalom Tagóvodája – Edelény

Általános iskola:

Miskolci Görög Katolikus Általános Iskola – Miskolc

Középiskolák:

Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola – Miskolc

Szent János Görögkatolikus Gimnázium és Szakképző Iskola – Edelény

Kollégiumok:

Görögkatolikus Egyetemi és Főiskolai Kollégium – Miskolctapolca

Görögkatolikus Cigány Szakkollégium – Miskolctapolca

 

6. Gyakorlati tudnivalók

A Miskolci Egyházmegye önálló egyházkormányzati egység: saját megyéspüspöke  van, saját helynöke(i), konzultori testülete, papi szenátusa, bizottságai, esperesi kerületei vannak. Saját fenntartású oktatási-nevelési intézményeink vannak bölcsödétől az egyetemi kollégiumokig. Az Egyházmegye területén – Borsod-Abaúj Zemplén megye és Heves megye területén – lévő hívek ügyeiben a miskolci megyéspüspök az illetékes.

A Szeles u. és a Huszár u. sarkán található a Püspöki Székház, ahol helyet foglalnak a gazdasági és egyéb hivatalok. Itt lakik a püspökünk. Itt koordinálják intézményeink és egyházközségeink közös programjait.

Önállóak vagyunk, de közösségben is vagyunk, egy Metropóliai Egyházat alkotunk a Hajdúdorogi Főegyházmegyével és a Nyíregyházi Egyházmegyével. Máriapócsra közösen is zarándokolunk. Papnövendékeink együtt tanulnak és növekednek. Görögkatolikus programjaink nem állnak meg az egyházi határoknál. Közös bizottságaink vigyázzák a liturgikus és egyházművészeti egységet, s megannyi közös ügyünk biztosít arról, hogy jó testvérként éljünk.

A Magyar Katolikus Egyházon belül együtt vagyunk a többi római katolikus egyházmegyével. S még folytathatnánk a sort az ortodox és protestáns testvéreinkkel, a rászorulókkal, a tőlünk segítséget, szolgálatot és útmutatást remélő testvéreinkkel, a még nem hívőkkel…

Ennek a gondolatnak végén Krisztus áll, mint ahogy az egész életünk középpontja is Ő kell, hogy legyen, mert csak így van értelme az egésznek.

Forrás: Miskolci Egyházmegye internetes oldala

Alapító okirat (Kötelező Dokumentumok)
Alapítvány
Az alapítvány adatai:
Név:Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola "Értéket Teremtünk" Alapítvány
Adószám:18406205-1-05
Számlaszám:11734004-20355618
Cégbíróság felé benyújtott alapító okiratPDF

Az alapítvány célja:
A nagy hivatástudattal és eredményesen végzett oktató-nevelő munka, valamint a tanulásban elért kiemelkedő tanulói teljesítmény elismeréseként és jutalmazásaként a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskoláért díjat adományozza, illetve adományozhatja tanárai és diákjai számára évente egy alkalommal. Az alapítvány közhasznú tevékenységként végzi az alábbiakat:
  • a tanulók és a tanárok külföldi és belföldi tanulmányútjának elősegítése,
  • idegen nyelvi tanfolyamok, és tehetséggondozó szakkörök működtetése és annak támogatása,
  • nevelés és oktatás területén a képességfejlesztés, versenyeztetés és az ismeretterjesztés támogatása,
  • kulturális tevékenységek és rendezvények támogatása,
  • a gyermek- és ifjúságvédelem támogatása,
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
  • sporttevékenység és sportrendezvények támogatása,
  • nevelési, oktatási, kulturális, felnőttképzési és továbbképzési, valamint a pályázati tevékenység végzése, szervezése,
  • Fáy András szellemi műhelyét a vállalkozói szféra szolgálatába állítani, fejlesztve a céges kapcsolatokat,
  • személyre szabott segítség a pályaválasztásban diákjaink továbbtanulásához a felsőoktatási intézményrendszer aktív bevonásával,
  • kapcsolatépítés a közintézményekkel a felnőttoktatás szélesítéséért,
  • érvényre juttatni a diákjogokat, a gyermekbántalmazások felderítéséért,
  • tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés érdekében folyó pedagógiai tevékenységet kibontakoztatni, kamatoztatni,
  • esélyegyenlőséget teremeteni a tanulók számára az értékes egyéni kezdeményezések támogatásával, különös tekintettel a szociális rászorultságra


Oktatóink
NévPozícióTantárgy
Kondás Miklósigazgatóinformatika
Csányiné Wittlinger Máriaszakmai igazgatóhelyettesmagyar nyelv és irodalom
Tóthné Szarka Beátaoktatási igazgatóhelyettestörténelem,
magyar nyelv és irodalom
Fedor Péter atyanevelési igazgatóhelyettes,
lelki vezető
etika,
görögkatolikus hittan
Kelemenné Dobák Melindagazdasági vezető
Alföldi Attilaóraadóközművelődési ismeretek
Andrejkovicsné Fecskovics FruzsinaGYED
Balázsné Belinszki Mártaóraadószámvitel
Balláné Pipoly Ágnes11. B osztályfőnökangol nyelv, ügyviteli tárgyak
Barna Adrienn Zsuzsanna12. D osztályfőnöknémet nyelv, ügyviteli tárgyak
Bárányné Dobos Ildikó9. D osztályfőnökmagyar nyelv és irodalom
Dr. Béki Zsuzsanna közgazdasági és jogi ismeretek
Bencs Tivadaróraadókülkereskedelmi és
vámismeretek
Benyó Klára matematika
Butykai Péter12. A osztályfőnökközgazdasági ismeretek,
logisztikai tárgyak
Cseh Mónika matematika
Demeterné Láng Judit Eszter10. C osztályfőnökföldrajz,
testnevelés
Domokos Éva magyar nyelv és irodalom,
angol nyelv
Dulai Szilvia11. A osztályfőnök
mérés, értékelés, marketing
munkaközösség-vezető
közgazdasági ismeretek
Ducsai Csilla9. C osztályfőnökangol nyelv
Dr. Faludi Tamásóraadólogisztikai tárgyak
Faragó-Stefán Andrea turisztikai tárgyak
Feketéné dr. Hegyi-Kéri Ágnes számvitel, matematika
Grundáné Olcsvári Csillakönyvtáros tanár
GYED
Györgyné Gyarmati Andreaosztályfőnöki munkaközösség-vezető
magyar nyelv és irodalom,
ügyviteli ismeretek
Hajnal-Farkas Zsófia művészetek, ének-zene
Hatvaniné Vályi Nagy Ágnesóraadógazdasági tárgyak
Hojdákné Nagy Zsuzsanna informatika
Ignácz Izolda12. E osztályfőnökmagyar nyelv és irodalom,
közgazdasági tárgyak
Kalina Kristóf Zoltán9. B osztályfőnökközművelődési tárgyak,
testnevelés
Keresztessy Lászlónéreál munkaközösség-vezető
13.C osztályfőnök
matematika
Kiss Lotár László informatikai tárgyak
Lehoczky Alfréd Endre informatika, hálózat és programozás
Lenkey Emese Ágnesgazdálkodás és
menedzsment -
logisztika munkaközösség-vezető
közgazdasági ismeretek
Marczi András atya görögkatolikus hittan
Makkai Marianna Ágnes10. B osztályfőnök
idegen nyelvi
munkaközösség-vezető
angol nyelv
Melegné Feldmár Margit angol nyelv
Móka József informatika, hálózat
Molitoriszné Lipták Krisztina10. A osztályfőnöktörténelem
Oroszné Eszlári Szilvia10. D osztályfőnökangol nyelv
Oroszné Karmanoczki Juditügyviteli munkaközösség-vezetőügyviteli tárgyak, informatika
Oroszné Polyák Annamária közgazdasági tárgyak
Ortó Judit13. B osztályfőnök
turisztika-közművelődés
munkaközösség-vezető
ügyviteli tárgyak,
rendezvény és programdokumentáció
Pájer Zita közgazdasági tárgyak
Pappné Hruscsák Erzsébet matematika
Pázmándy Hedvig Erzsébet informatikai tárgyak
Pocsai Emese Mária9. A osztályfőnöktörténelem
Rácz Nóra13. A osztályfőnökközgazdasági és jogi
ismeretek, logisztikai
tárgyak
Skernyókné Jeddi Katalin ügyviteli tárgyak
Skornyák Tamás11. C osztályfőnöktörténelem, földrajz
Sörlei Tamás Attiláné testnevelés
Szabó Dalma angol nyelv
Szőke Zsuzsannatest-, lélek és
egészségnevelés
munkaközösség-vezető
12. C osztályfőnök
testnevelés, földrajz
Szűcs Béla atya görögkatolikus hittan
Tóth Andreaiskolapszichológus
Treitné Kocsis Zitahumán munkaközösség-vezető
12. B osztályfőnök
magyar nyelv és irodalom
Vajdovics Józsefszakoktatóturisztikai tárgyak
Varga Csilla Tímea11. D osztályfőnökközgazdasági tárgyak,
angol nyelv
Vasas Szilviainformatika munkaközösség-vezető
12. F osztályfőnök
informatikai tárgyak
Veréb Csaba matematika
Vécsei Klára Irénóraadópénzügy
Zarándiné Győri Ágnesóraadószámvitel
Dolgozóink
NévMunkakör
Arad Csaba
udvaros
Bak Borbála
élelmezésvezető
Balázs Ernő
takarító
Bok Krisztina
bok@fay-misk.edu.hu
eszközgazdálkodó, menza
Bordásné Kótai Nikolett Kármen
GYED
Dargai Sándorné
takarítónő
Fehér Luca Georgina
fay@fay-misk.edu.hu
iskolatitkár
Figeczki Imre
portás
Hankó Renáta
takarító
Juhász Csabáné
szakács
Juhász Lászlóné
takarítónő
Katonáné Nagy Ilona
konyhai kisegítő
Kelemenné Dobák Melinda
gazdvez@fay-misk.edu.hu
gazdasági vezető
Kiss Attiláné Valéria
könyvelő
Kiss József
szakács
Kiss Józsefné
takarítónő
Kótiné Tóth Andrea
takarítónő
Kovács Józsefné
konyhalány
Kőrösi József
portás
Nagy Roland
udvaros
Pálkovács Karolina
oktatást segítő munkatárs
Péter Andrea
munkaügyi ügyintéző
Pollákné Galajda Edina
GYED
Radácsi Pálné
takarítónő
Szabó Ildikó Piroska
takarítónő
Szabó-Nagy Veronika
vedono@fay-misk.edu.hu
védőnő
Szemán Tibor
portás
Tószegi Izabella
fay@fay-misk.edu.hu
iskolatitkár
Tóth Attila
fayadmin@fay-misk.edu.hu
rendszergazda
Várallyay Attiláné
konyhalány
Végső László
karbantartó
Támogatóink - szakképzés

Iskolánk szakmai munkáját a következő vállalkozások segítették a szakképzési hozzájárulásuk iskolánknak történő felajánlásával.


2022.
Jakab Oktatási Kft.Miskolc, Kis-Hunyad u. 1.

2013.
Computer Pont Informatikai Kft.Miskolc, Hollósi Ferenc kereskedelmi vezető

2011.
Sajgó Barnabás műkőkészítőVámosújfalu

2010.
AVE Miskolc Kft.Miskolc
Chinoin Zrt.Budapest
CIB Bank Zrt.Budapest
Frekvencia 2000 Kft.Sajóecseg
Hajts Biztosítási Alkusz Kft.Miskolc
Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.Miskolc
SA-HO-KA KFt.Sajóecseg
Szocio-Produkt Kft.Miskolc

2009.
Adóinfo Kft.Miskolc
AVE Miskolc Kft.Miskolc
Chinoin Zrt.Budapest
Kis Analitika Kft.Sajóbábony
Kischemicals Kft.Sajóbábony
Kiserő Kft.Sajóbábony
Mályi Glassz Plusz Kft.Mályi
Miskolci Városgazda Nonprofit Kft.Miskolc
OTP Bank Zrt.Budapest
Vodafone Magyarország Kft.Budapest
XERO Kft.Miskolc

2008.
Adóinfo Kft.Miskolc
AVE Miskolc Kft.Miskolc
Cézár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Miskolc
Coca-Cola Beverages Befektetési Kft.Mályi
Diósgyőri Papírgyár Zrt.Miskolc
Frekvencia 2000 Kft.Sajóecseg
FUSETECH Kft.Kaposvár
Hajts Biztosítási Alkusz Kft.Miskolc
Mályi-Glass Ipari Kereskedelmi Kft.Mályi
Mályi-Glass Plusz Kft.Mályi
MIVÍZ Kft.Miskolc

2007.
Adóinfo Kft.Miskolc
AVE Miskolc Kft.Miskolc
Bárány és BarátnéSajószentpéter
BORSODKOMM Kommunális és Környezetvédelmi Szolgáltató KftMiskolc
Cézár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Miskolc
Chinoin Zrt.Budapest
Coca-Cola Beverages Befektetési Kft.Mályi
Csavar- és Húzottáru Zrt.Alsózsolca
Diósgyőri Papírgyár Zrt.Miskolc
ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft.Sajóbábony
Fireplace Gyártó és Kereskedelmi Kft.Kistokaj
Frekvencia Bt.Sajóecseg
Hewlett Packard Magyarország Kft.Budapest
K & H Bank Nyrt.Budapest
KIS ANALITIKA Laboratóriumi Szolgáltató Kft.Sajóbábony
KIS ÉGETŐ Kommunális és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.Sajóbábony
KIS ERŐ Kft.Sajóbábony
KIS Szerelő és Kereskedő Kft.Sajóbábony
KIS INGATLAN Vagyonkezelő Kft.Sajóbábony
Mályi-Glass Ipari Kereskedelmi Kft.Mályi
MINI TRANSPORT Kft.Miskolc
MIVÍZ Kft.Miskolc
MKB Bank Zrt.Budapest
Orbán-Morvai Kft.Sajópetri
Rehab-Chance Termelő Szolgáltató és Keresedelmi Bt.Miskolc
Sever és Társa Kis- és Nagykereskedlmi Kft.Miskolc
VFV Miskolc Zrt.Miskolc

2006.
Adóinfo Kft.Miskolc
AVE Miskolc Kft.Miskolc
Borsod Zöldért Zrt.Miskolc
Borsodkomm Kft.Miskolc
Cézár Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.Miskolc
Chinoin Zrt.Budapest
Coca-Cola Beverages Befektetési Kft.Mályi
Csavar- és Húzottáru Zrt.Alsózsolca
Diósgyőri Papírgyár Zrt.Miskolc
ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Kft.Sajóbábony
Fireplace Gyártó és Kereskedelmi Kft.Kistokaj
Frekvencia Bt.Sajóecseg
Kereskedelmi és Hitelbank Rt.Budapest
KISCHEM Kft.Sajóbábony
KIS ÉGETŐ Kommunális és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft.Sajóbábony
Kisvagyon Kft.Sajóbábony
Mályi-Glass Kft.Mályi
Mini Transport Kft.Miskolc
MIVÍZ Kft.Miskolc
Orbán-Morvai Kft.Sajópetri
Országos Takarékpénztár Észak-Magyarországi RégióMiskolc
Provident Pénzügyi Zrt.Budapest
Rehab-Chance Termelő Szolgáltató és Keresedelmi Bt.Miskolc
SVIPSajóbábony

2005.
Adóinfo Kft.Miskolc
ÁPISZ Budapiért Kereskedelmi Rt.Budapest
AVE Miskolc Kft.Miskolc
Bárány és BarátnéSajószentpéter
Borsod Zöldért Zrt.Miskolc
Csavar- és Alkatrészgyártó Kft.Alsózsolca
Csavar- és Húzottáru Zrt.Alsózsolca
Diósgyőri Papírgyár Zrt.Miskolc
Fireplace Gyártó és Kereskedelmi Kft.Kistokaj
Frekvencia 2000 Bt.Sajóecseg
Jáborcsik és Társa Pénzügyi Tanácsadó Rt.Budapest
Kereskedelmi Bank Rt.Budapest
Makrai KárolySajólád
Mályi Glass Kft.Mályi
Mini Transport Kft.Miskolc
MIVÍZ Kft.Miskolc
OTP Bank Rt. Észak Magyarországi RégióMiskolc
Provident Pénzügyi Zrt.Budapest
Rehab-Chance Termelő Szolgáltató és Keresedelmi Bt.Miskolc
SILEX 94 Kft.Sajóbábony
Telecont 2000 Kft.Miskolc

Köszönjük, hogy támogatják szakmai céljaink megvalósítását.

Támogatóink - sport

Iskolánk támogatói - Sport


Kedves Szülők! Kedves fáys egykori diákjaink!

Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola Fáy András DSE partneri együttműködésben kéri segítségüket támogatási pályázat benyújtásához társasági adókedvezmény igénybevételével.

Tájékoztató - igénylés | MSWord2003 DOC

Szándéknyilatkozat - társasági adó | MSWord2003 DOC


2019



2018



2017



2016



2015



2014



2013


  • TAO Sportágfejlesztési program - Kézilabda Pályázat Határozat
  • TAO Sportágfejlesztési program - Kosárlabda Pályázat Határozat
  • TAO Sportágfejlesztési program - Labdarúgás
    Feltöltés alatt

2012


  • TAO Sportágfejlesztési program - Kézilabda PDF
  • TAO Sportágfejlesztési program - Kosárlabda PDF
  • TAO Sportágfejlesztési program - Labdarúgás PDF
Elérhetőségek
Név, Cím:Fáy András Görögkatolikus Technikum és Szakgimnázium
3529 Miskolc, Jászi Oszkár u. 1
KSH számjel:18220117-8531-552-05
E-mail:
fay@fay-misk.edu.hu
Telefonszám:(46) 563-384
OM azonosító:201 560Faxszám:(46) 555-286








?